Drasztikus fűtésköltség csökkentés

Az energiaárak növekedésével együtt a szigetelési technológiák is nagyon gyors ütemben fejlődtek az elmúlt húsz évben. Egy húszéves épület még nem számít különösebben réginek, mégis valószínű, hogy a szigetelése felújításra szorul, mert a mai igények sokkal magasabbak, mint az akkoriak voltak. Ez vonatkozik mind a felhasznált anyagokra és rétegrendekre, mind pedig a kivitelezés gondosságára. Húsz évvel ezelőtt még nem volt „lélegző fólia” a cserép alá, ami lehetővé teszi a teljes szarufa magasság szigetelését, új épületek tetőterébe is sokszor csak 10cm ásványi gyapot szigetelést terveztek. Egy ilyen idős tető megbontásánál teljesen szokványos, hogy a meglévő szigetelés is lecsúszott a tetősík aljába, vagy hogy a kártevők, rágcsálók megrongálták, szétrágták a szigetelő anyagot, ezzel gyakorlatilag megszüntetve a szigetelő képességét.

A viszonylag új, tehát tíz évnél fiatalabb épületeknél a szigetelés már általában vastagabb, de a pontatlan szerelés miatti hőhidakat, a nedvesség hatására összeroskadt szigetelő anyagot és a kártevők nyomait ezeknél a szerkezeteknél is gyakran fel lehet fedezni. A gyapot tábla vagy paplan fektetésénél szintén problémát jelent a táblák, paplanok találkozása, ami gyakran képez hőhidat, lecsökkentve a szigetelés hatékonyságát. A másik nehézség, hogy egyre több kábel, vezeték, beépített lámpa tagolja a zárófödémek felületét, amik így nehezen szigetelhetők a hagyományos gyapot szigetelő anyagokkal.

A cellulóz szigetelés intelligens megoldást jelent ezekre a problémákra. Az anyagban található savanyú só (bórax vagyis nátrium-borát) miatt nem mennek bele a kártevők, rágcsálók. A befújásos technológia miatt megszűnik a hőhíd a szerkezetben, nem roskad össze, nincs tábla találkozás. A cellulózrost alapú szigetelő anyag higroszkópikus anyag, vagyis fel tudja venni, és le tudja adni a levegő páratartalmát, anélkül, hogy csökkenne a szigetelőképessége, vagy egyéb károsodás érné, így a nedvesség sem árt ennek az anyagnak.

Az Egyesült Államokban, a Denver Egyetemen végeztek egy kísérletet, amelyben két azonos könnyűszerkezetes házat különböző anyagokkal szigeteltek: az egyiket ásványgyapottal, a másikat pedig cellulózszigeteléssel. Három hétig mérték a fűtéshez felhasznált energia mennyiségét, és meglepő eredményt kaptak!

A cellulózzal szigetelt ház 26,4%-kal kevesebb energiát „fogyasztott”, mint az ásványgyapottal szigetelt, az előzővel teljesen megegyező szerkezetű ház.

Európában ma már eléggé elterjedt szigetelési módszer a befújásos öko-hőszigetelés, a Skandináv országokban a szigetelőanyag piac mintegy 70%-át teszi ki, ugyanis a kiváló szigetelő-, és hőfokcsillapító képessége mellett, sokféle felhasználást tesz lehetővé. Új és régi épületeknél egyaránt használható, a nyaralótól a középületeken keresztül egészen az ipari csarnok méretű épületekig.

Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy egy közepesen precízen, hagyományos ásványgyapot szigeteléssel készült épülethez képest egy cellulóz alapú öko-hőszigeteléssel, befújásos technológiával szigetelt épület akár 30-40%-al alacsonyabb fenntartási költséggel üzemeltethető.